A Buttler család építette, 1711 - 1796. között voltak a birtok tulajdonosai. Később a Keglevichek, majd Barkóczy Ferenc püspök birtokolták. 1835-től a város tulajdona lett. 1970-ben átalakították, (a tetőteret beépítették).

BUTTLER CSALÁD ÉS A BUTTLER HÁZ

A Buttler család írországi származású, német-római birodalmi főnemesi família, a XVII. század végén Islitz városából települtek Magyarországra. Báró Butler János Eger vár kapitányi megbízatását 1696-ban kapta, majd ugyanez évben magyar honosítást is. Buttler a várat nagyon rossz állapotban vette át ezért rendszeresen írta panaszait Bécsbe az Udvari Haditanácshoz. 1700 nyarán  arról tett jelentést, hogy a gondjaira bízott vár, ha nem nyer helyreállítást, rövidesen elpusztul, mert falai omlanak. Egerben a Kossuth Lajos utcai  Buttler-házat a XVIII. század elején építette. A ház 1796-ig volt a Buttlerek tulajdonában, ezt követően a Keglevich majd a Barkóczy család birtokában is volt, 1835-ben pedig a városé lett. Ezután működött 1835-1887. között laktanyaként, siketnéma-intézetként, valamint internátusként, néhány évtizedig a Dobó István Vármúzeum tulajdona volt. Az 1970-es évektől turistaszálló működött benne, majd közel harminc évig üresen állt, ez idő alatt pedig annyira leromlott az állapota, hogy 2010-ben teljes körűen fel kellett újítani, azóta pedig a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális szervezete működik az épületben.

A Buttler grófoknak az ország sok területén, többek között Erdélyben és Zemplénben is voltak birtokaik; Erdőtelket a nógrádi- hevesi birtokok központjának tartották. Az erdőtelki kastélyt Buttler János- Lajos kezdte építeni 1715-ben, késő barokk, copf stílusban, valószínűleg régebbi falak felhasználásával. A megyei életben is tevékenyen részt vevő grófnak 12 gyermeke született. Halála után a kastélyt és a hozzá tartozó földeket egyik fia, Buttler Gábor örökölte. A kastély épülete az új tulajdonos révén tovább bővült, s ma is látható formáját többszöri felújítás után a XVIII. század végén érte el. A kastély és a hozzá tartozó földek tulajdonjoga később Buttler Gábor fiára, Buttler Jánosra (született 1773-ban)szállt, aki nagy költekező volt, két alkalommal is birtokainak elzálogosítására kényszerült. A nagyvilági életet élő gróf 1845- ben halt meg. Vagyonát jótékony célra ajánlotta: a Ludoviceumra, vagyis a Ludovika Akadémiára tett 126 000 forintnyi alapítványtételével beírta nevét a magyar tisztképzés történetébe.                                                                                                                Ez utóbbi  gróf Buttler János nevét Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényéből is jól ismerhetjük, bár házasságkötése nem a regényből ismert módon történt. A gróf 1792- ben, alig 19 évesen feleségül vette Dőry Katalint Girincsen, a Dőryek birtokán. A házasság teljesen szabályos volt, sőt Buttler levelet is írt az illetékes papnak, hogy az ilyenkor szokásos házasságkötést megelőző várakozási időtől tekintsen el. A szerelemházasság azonban nem tartott sokáig. A gyermektelen grófi pár 1795- ben a kassai szentszék ítélete alapján "ágytól- asztaltól elválasztatott". Gyermeke nem volt, vele halt ki a család grófi ága.

Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének központi figurája a párdányi gróf Buttler János, azonban az antiklerikális mű teljesen megmásítja gróf Buttler és gróf Dőry Katalin (a regényben: "báró Dőry Mária") házassága és későbbi pereskedése valóságos eseményeit. A házasság a valóságban önkéntes volt, csak később romlott meg, a házastársak későbbi több évtizedes pereskedése során és Buttler ügyvédei koholták a házasságra kényszerítés vádját. Ez volt az alaptörténete  Mikszáth Kálmán „Különös házasság” című regényének. A műben házasságot a lány apja kényszerítette ki, ugyanis a bárókisasszony még a házasság előtt teherbe esett, és ezt mindenképpen leplezni szerették volna. Így amikor egy utazás alkalmával Buttler betért Dőryékhez, a báró kapott az alkalmon, és erőszakkal hozzáadta a lányát, hiába volt Buttler mással eljegyezve. A valóságban Buttler János rossz házassága miatt mindent megtett, hogy érvénytelenítse a frigyet, de az egyház ezt nem engedélyezte. Bár a regényben ez nincs benne, de azt biztosan tudjuk, hogy amikor Pyrker érsek Egerbe került, Buttler úgy gondolta, egy különleges ajándékkal talán rá tudja venni az új főpásztort a házasság érvénytelenítésére. Tudta, hogy Pyrker mennyire szereti és védi a műemlékeket, a legenda szerint elhozatta Dobó István vörösmárvány sírkövének fedlapját Dobóruszkáról, és az érseknek ajándékozta. Terve azonban nem járt sikerrel, bár Pyrker hálás volt az ajándékért, nem volt hajlandó érvényteleníteni a házasságot.  Dobó sírkövének fedlapja azonban szerencsére a megyeszékhelyen maradt, ennek köszönhetően ismerhettük meg, hogyan is nézhetett ki a várkapitány, ugyanis sokáig ez volt Dobó István leghitelesebb ábrázolása.

 Másfél évszázadnyi sem volt a Buttler család magyarországi története. Erdőtelki kastély és az egri Buttler ház megőrizte emléküket. Az első Buttler, várkapitány volt, az utolsó pedig egy csodálatos regénynek volt ihletője.

Erdőteleki Buttler ház elhanyagolt állapotban

Írta: Erdei László 2021. évben

Felhasznált irodalom: Gyarmati Zsolt –Erdőteleki arborétum

https://www.termvil.hu/archiv/termeszetvedelem/gyarmati.html

Arcanum- Irodalmi alakok lexikona- Buttler János  https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-irodalmi-alakok-lexikona-F7D7A/b-F7E12/buttler-janos-F7E78/